Nem sikerült :)
Nekiültem bogyót horgolászni, mert nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy a legnagyobb fagolyóimból nagyon helyre kis medálokat lehetne készíteni.
Mikor megvettem őket, még nem nagyon tetszett a szituáció, hogy a kisebb méretből nem kaptam készlethiány miatt, mert abból szerettem volna ékszerekhez kiegészítő horgolt gyöngyöket készíteni. Persze elhoztam, mert olyan nincs, hogy lelkes ékszerkészítő üres kézzel távozzon gyöngyös boltból. Gondolom, ismered az érzést :)
Azóta megbékéltem a gondolattal, főleg most, hogy rátaláltam végre az óriásgolyók legtökéletesebb rendeltetésére.
Nem tudok pontos méretet mondani, mert nincs a kezem ügyében mérőeszköz, a babzsákból pedig marhamód nincs kedvem kikászálódni, ránézésre olyan 4 cm körül van az átmérője.
Az összetétel pedig:
A medál a fagolyón kívül tartalmaz hímzőfonalat; réz gyöngykupakot, mégpedig kettőt, egy teklagyöngyöt - műanyag, de nem látszik rajta (hehe), meg egy olyan csiszolt izét ott alul. Halvány lövésem nincsen, milyen néven fut, mert csak leemeltem a polcról a boltban. Így is lehet vásárolni, csak bírja az ember bukszával...
Valamint a hordhatóság kedvéért egy szintén réz medálvezető.
A lánc sajnos - bár nem sok látszik belőle - csak illusztráció egyelőre, mert réz kapcsom nincs itthon, csak ezüst.
A technika egyszerű horgolás (az a kispálcás, amivel az amigurumi állatkákat is szokták). Elég nagy felületen kellett horgolnom, úgyhogy most már tuti nem fogom elfelejteni, hogyan kell horgolni. Kispálcát legalábbis :D
Ha pedig unod a sütkérező állataimat, most ne figyelj már ide, mert ismét vannak kihagyhatatlan képeim.
Először is leszögezném, hogy nálunk a macska nem jöhet be.
Ott a foltos hasikó mögött kiscicák bujkálnak :)
Ez itt pedig Picúr Hancúr, ő is a hasát sütteti éppen:
Hát így telnek mifelénk a mindennapok, békésen, napozással :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése