Örömmel jelenthetem, hogy megvan a legújabb
szövőkeret prototípus, sorrendben a harmadik, a versenyben pedig eddig a vezető pozícióban helyezkedik el. Bár a párom készítette, saját ötlete alapján, nem az elfogultság beszél belőlem :) Sőt, némileg változtattam is az eredeti elképzelésen.
Ugyan nem tökéletes a szövőkeret, de hamarosan készül a továbbfejlesztett változata, ebben a mostani keret előnyeit fogjuk ötvözni a hiányosságok/hibák minimalizálásával.
Van egy olyan bibi, amit viszont nem tudok sajnos kiküszöbölni, tekintve hogy ennek a szövőkeretnek a készítése igényel némi szerszámot és bütykölést, valamint nem is minden hozzávaló található meg otthon feltétlenül... Egészen konkrétan én most nem tudnám megcsinálni. És örülök, hogy nem nekem kellett :)
DE: egyáltalán nem nehéz elkészíteni, sokba sem kerül és könnyű beszerezni az alapanyagokat is.
A szövőkeret teszteléséhez kapcsolódik egyéb - talán mellékes, de nekem fontos - körülmény is :)
Ha alaposabban belenéztél már a blogba, tudhatod, hogy van nekem egy gyönyörű, kedves madárkám, Donnácska. Donnácska eredetileg nem az én madaram volt - bár fájt rá a fogam, mert gyakran találkoztunk és szerelem volt első látásra :) -, hanem egy barátnőm barátnőjéé (hű, de fura ez leírva). Tőle kapta a nevét is, nem változtattam meg, mikor hozzám került végül. Mikor a leányzó elköltözött a városból, nem tudta magával vinni Donnácskát, én pedig lecsaphattam rá, boldogan vállaltam, hogy ezentúl leszek a gazdija.
Namost ez úgy kapcsolódik a szövőkerethez, hogy ennek a leányzónak most lesz majd nemsokára a születésnapja, a barátnőm pedig megkért, hogy csináljak neki gyöngyből valami személyesebb dolgot, mint amit boltban lehetne kapni.
Arra jutottunk, legyen egy Donnácskát ábrázoló gyöngyszövés, ez pedig párnára lesz felvarrva.
Elkészültek a tervek, rá lett mondva az ámen:
Ezt a mintát készítettem el először a szövőkereten.
Egy kép a szövőkeretről, még üresen:
Az eredeti ötlet az volt, hogy a menetes szárak adják majd magát a keretet, ezért került fogazás a deszkalapokra. Viszont macera kifűrészelgetni a fogazatot, meg viszonylag sokáig is tart. Ezen kívül nem elég sűrű abból a szempontból sem, hogy nem lehet eléggé a szövést összehúzni, hogy szorosan egymás mellé kerüljenek a gyöngyök, meg abból a szempontból sem, hogy nagyon behatárolja a szövés szélességét.
Ja és ahogy a képen látszik is, nemigen bírta a fa a megpróbáltatásokat, néhány fog ki is esett.
Ez egyáltalán nem baj, ugyanis a menetes szárnak csodálatos fogazása van gyárilag is, éppen alkalmas gyöngyszövésre :)
Felszereltem a láncfonalakat.
Ide kell megjegyeznem, hogy a következő szövőkeretnél majd mindenképp szerelni kell valami alkatrészt rá, amire fel lehet tekerni a fonalat. Most is megoldottam, de azt hiszem, ezen még lehet tökéletesíteni.
Először így mutatott a dolog. Kettesével tekertem a fonalat a menetes szár fogazatába.
Néhány előző balesetből okulva nagyon erős, szinte szakadhatatlan cérnát használtam. Ez viszont túl erősnek bizonyult, mikor a vetülékfonalra felfűztem a gyöngyöket és próbáltam volna visszafele fordulni, nem egy gyöngy túl szűk volt, akár el is tört. Meg a két fogankénti feltekerés is túl szellős volt, nem tudtam elég szorosra húzni ezt az erős fonalat.
Elég hamar betelt a pohár, beraktam az egész cuccot büntiből a sarokba, aznap már ki se engedtem.
Másnap újult erővel kezdtem újra hozzá a dologhoz, újra felláncfonalaztam a szövőkeretet.
Most sűrűbben tekertem fel a láncfonalakat.
A másik probléma az a szövőkerettel, hogy csak körben tudom feltekerni a láncfonalakat. Így több cérna is kell a szövéshez, majdnem dupla annyi, mint egyébként, no meg borzasztó közel van egymáshoz a két réteg, elég szemkápráztató volt a kettőt egyszerre látni, ezt úgy oldottam meg, hogy tettem egy darab papírt a két fonalréteg közé.
(Történetesen egy elég gusztusos csokitorta receptje töltötte be ezt a fontos szerepet :)
Az előző napi túlerőscérna-problémát úgy sikerült megoldanom, hogy bár a láncfonalakhoz erős cérnát használtam, vetülékfonalnak egyszerű varrócérnát. Ez átfért simán a gyöngyökön a gyöngyfűző tűvel együtt, és mivel elég sűrűek a láncfonalak, nem is kellett annyira erősen húzni, hogy elszakadjon.
Innentől kezdve gyerekjáték volt elkészíteni Donnácska portréját :)
A
szürke részek
cseh kásagyöngyből vannak, láthatóan egyenletesebb is, mint a többi rész.
A nimfapapagájok jellegzetes
narancsos arcocskája kisebb méretű
kásagyöngyből készült (ez is cseh kásagyöngy volt), ezért, hogy ne torzuljon a kép, minden sorban eggyel több narancs színű gyöngyöt használtam. Meglepett, mennyire nem feltűnő.
A mintán lila színeket
halvány gyöngyház rózsaszín gyöngyökkel helyettesítettem, mert állítólag lazacszínű lesz a párnahuzat, amire majd kerül a madár.
Ezeken kívül pedig akad még némi
fehér, fekete és halványsárga kásagyöngy a repertoárban.
Tehát fekete, fehér, szürke, narancs, halványsárga plusz a háttérszín kell hozzávalóként.
A szövőkerethez pedig összesen két darab 30 centis fúrható fadarab szükséges, két darab nagyjából 30 centis menetes szár darab és nyolc hozzáillő anya, minden fa/menetes szár csatlakozásnál található egy.
Meg kell fúró :S Ezt sajnos nem lehet kibekkelni, viszont annyira élvezetes, értelemszerű és könnyű a menetes szár használata a gyöngyszövéshez, hogy megéri elkunyerálni a szomszéd fúróját (már ha otthon nincsen fúró persze)
Ha szeretnéd a szövőkereten való szövésről az ismereteidet felfrissíteni, akkor
kattints ide, megmutatom hogy kell.
Ha pedig felbirizgálta a fantáziádat a csokitorta receptje is, akkor semmi jónak nem vagyok elrontója :)
